Diszlexia vs. diszgráfia – mik a különbségek?
Mi a különbség a diszlexia és a diszgráfia között? Ugyanaz ez a két nyelvi feldolgozási zavar? Mindig együtt jelentkeznek?
A diszlexia és a diszgráfia kapcsolata
Bár a diszlexia és a diszgráfia nem ugyanaz a zavar, mindkettő neurológiai eredetű, és gyakran összefügg egymással. Mint talán tudod, a diszlexia egy tanulási zavar, amelyet rossz helyesírás, valamint olvasási és írási nehézségek jellemeznek.
A diszgráfia ezzel szemben azt jelenti, hogy az érintettnek nehézséget okoz a kézírás. Ez kizárólag a kézzel történő írásra vonatkozik. Ezért fordulnak gyakran együtt elő: az illetőnél egyszerre okoz gondot az írás és az olvasás is.
A diszlexia és a diszgráfia közötti különbségek
A két zavart külön-külön vizsgálva egyértelmű eltérések látszanak. A diszlexia elsősorban az olvasáshoz köthető, és bár más formában is megnyilvánulhat, a legtöbb érintettnek főként az okoz gondot, hogy olvasás közben megkülönböztesse a betűket és a szavakat. Ez egy olvasási nehézség.
A diszgráfiával élők a kézírás során ütköznek nehézségekbe. A legtöbb esetben a gépírással nincs problémájuk. Maga a papírra írás, a kéz mozdulatai jelentenek gondot.
Természetesen mind a diszlexia, mind a diszgráfia negatívan hathat az önbizalomra.
A diszlexia jelei
Ha azon gondolkodsz, hogy vajon diszlexiás vagy-e, néhány gyakori jel utalhat erre az állapotra. Mint szinte minden más zavarnál, a tünetek eltérők lehetnek. A diszlexia több fokozatban jelentkezhet, és nem szükségszerű, hogy valakinél minden tünet és jel egyszerre jelenjen meg.
Szóalkotási nehézségek
A diszlexia egyik fő árulkodó jele, ha valakinek gondot okoz a szavak formálása. Előfordulhat, hogy később kezd el beszélni, és nehezebben tanul meg új szavakat, illetve a betűk, színek, számok megnevezése is kihívást jelent számára.
A diszlexia már korán diagnosztizálható, és nagyon fontos, hogy amint megjelennek a jelek, mielőbb megtörténjen a beavatkozás.
Olvasási nehézségek
Aligha meglepő, hogy a diszlexia egyik legnyilvánvalóbb tünete az olvasási nehézség. Ez bármely életkorban megmutatkozhat. Az érintett sokszor nehezen olvas hangosan, több idő kell neki egy oldal elolvasásához, és az egész folyamatot fárasztónak érzi.
Nem ritka, hogy nehezen tudják összefoglalni a történetet, új nyelvet tanulni, vagy akár tudatosan elkerülnek minden olyan tevékenységet, amely olvasási készséget igényel.
Helyesírási problémák
Az olvasás és a helyesírás szorosan összefügg, és bár nem mindig, de a diszlexiások gyakran nehezen írnak le szavakat. Érdekes módon a helyesírási nehézségek mind a diszlexiánál, mind a diszgráfiánál jelentkezhetnek, ezért érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni.
Nem egyszerű eldönteni, hogy a két zavar közül (vagy akár mindkettő) melyik áll fenn, márpedig ez a kezelés módját is alapvetően meghatározza.
A diszgráfia jelei
Hogyan ismerhető fel, ha valakinek diszgráfiája van? Csupán rossz a kézírása, vagy más is állhat a háttérben, amit kezelni kellene?
Többféle tünet is utalhat diszgráfiára, amelyek közül néhány átfed a diszlexia jeleivel is. Mindig az a legjobb, ha szakemberhez fordulunk, aki felállítja a diagnózist és elindítja a kezelést. A diszgráfia gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinthet.
Betűalakítás
A diszgráfiás embereknek gondot okoz a betűk helyes formálása. Többségüknél a betűk olvashatatlanok, következetlenek, és sok időt töltenek egy-egy betű megírásával. Ez különösen a kisbetűkre igaz.
Minden szót (főleg dőlt betűkkel) nagyon lassan írnak le, és jól látszik a különbség a nem diszgráfiás személyek írásához képest.
Kézírás
Az olvashatatlan kézírás, illetve a szavak közötti következetlen távolság is gyakori. Sokszor előfordul, hogy véletlenszerűen nagybetűket írnak, illetve helytelenül használják a kis- és nagybetűket.
Mivel mind az olvasásértés, mind az írás memóriát és koncentrációt igényel, a diszgráfiások gyakran a nyelvtani szabályokkal is küszködnek.
Írásjelek, helyesírás és írásbeli feladatok
Minden, amit írni kell, problémát jelent. Ide tartozik a központozás és a helyesírás is. A diszgráfiás személy számára komoly kihívást jelentenek az írásbeli feladatok, amelyeket lehet, hogy be sem tud fejezni.
Ezek mind korán felismerhető, egyértelmű jelei lehetnek a diszgráfiának.
Egyéb, a diszlexiához hasonló tanulási zavarok
A diszlexia csak egy a sok tanulási zavar közül, és léteznek más, hasonló tünetekkel járó állapotok is. Mint korábban említettük, a diszgráfia írászavar, de a gyerekeknél jelentkezhet még diszkalkulia, diszfázia, diszpraxia, ADHD, autizmus és még sok más is.
A diszkalkulia a matematikai gondolkodás és a számfogalom zavara. A diszfázia a beszéd kivitelezésének, a hangképzésnek a zavara. A diszpraxia pedig a finommotorikus mozgások problémáját jelenti, amely az íráskészségeket is érintheti.
Tanulási zavarok leküzdése a Speechify felolvasó alkalmazásával
Az egyik leghatékonyabb módja a tanulási különbözőségek kezelésének a Speechify használata. Ez a szövegfelolvasó applikáció sok problémára kínál megoldást, különösen diszlexia esetén. Az oldalankénti, hosszas olvasás helyett az illető csak bemásolja a szöveget, és az alkalmazás felolvassa helyette.
Számos személyre szabási lehetőség érhető el, a Speechify több nyelvet és akcentust támogat, és gyakorlatilag bármilyen operációs rendszeren működik. Emellett a hangoskönyvek hallgatása is sokkal könnyebbé válik a nyelvi zavarral élők számára, a Speechify pedig széles választékban kínál hangoskönyveket is.
Próbáld ki a Speechify felolvasót vagy a hangoskönyveket ingyen, még ma.
GYIK
Mi a különbség a diszlexia, a diszkalkulia és a diszgráfia között?
A diszlexia olvasási zavar, míg a diszgráfia írászavar. Nem ritka, hogy valakinél mindkét zavar fennáll, és néhány tünet átfed (például a helyesírási gondok).
Melyek a diszgráfia 5 fő típusa?
Az ötféle diszgráfia: diszlexiás diszgráfia, motoros diszgráfia, téri diszgráfia, fonológiai diszgráfia és lexikális diszgráfia.
Hogyan kezelhető a diszgráfia?
A diszgráfia leggyakoribb kezelési módja az ergoterápia. További lehetőségek például a speciális billentyűzetek vagy szövegfelolvasó alkalmazások, mint a Speechify használata.
